Az ülő munkát végző emberek a testmozgás iránti elkötelezettségük ellenére számos egészségügyi probléma kockázatának van kitéve – derül ki egy átfogó új tanulmányból, amely azt vizsgálja, hogyan mozognak az emberek a nap folyamán – írja a the Washington Post.

A több mint 3700 finnországi férfi és nő bevonásával végzett vizsgálat megállapította, hogy sokan kötelességtudóan mozogtak fél órát, de aztán szinte megállás nélkül ültek további 10, 11 vagy akár 12 órát naponta. Nekik a vércukorszintjük, a koleszterinszintjük és a testzsírjuk mind emelkedett volt.

Az eredmények azt mondják, hogy egyetlen napi 30 perces edzés nem elég ahhoz, hogy enyhítsük a hosszan tartó ülés hátrányait. Vagyis hiába edzünk, ha a nap többi részét ülve töltjük. A jó hír, hogy viszonylag egyszerűen orvosolhatjuk ezt a problémát.

A Medicine & Science in Sports & Exercise című szakfolyóiratban megjelent tanulmányhoz szerzők egy hatalmas adatbázist használtak, amely szinte minden, évtizedekkel ezelőtt Észak-Finnországban született gyermek adatait tartalmazta.

A kutatók nyomon követték életüket és egészségi állapotukat a fejlődésük során, majd miután a felnőtté váltak, megkértek közülük 3702 embert, hogy legalább egy héten át viseljenek aktivitáskövető készüléket.

Ezeknek a készülékeknek köszönhetően a kutatók látták, hogy valaki ült, könnyedén sétált vagy rendesen edzett a nap folyamán. Mivel a készülékek a mozgást mértek, az állás ugyanúgy inaktivitásnak számított, mint az ülés. Aztán a kapott adatokat felhasználva az embereket 4 különböző csoportba sorolták.

Az első csoportba azok kerültek, akik naponta több mint 10 órát ültek, és körülbelül 30 perc mérsékelt testmozgást végeztek. Ezt követően azonban ritkán keltek fel, és napi 220 percnél kevesebb könnyű mozgást végeztek.

A második csoport szintén 30 percet edzett, és hosszú órákat ült. De a kettő között gyakran felálltak és sétáltak. Az első csoporthoz képest mintegy 40 százalékkal több időt – naponta közel 90 perccel több időt – töltöttek azzal, amit a kutatók „könnyű aktivitásnak” neveznek.

Egy harmadik csoport akár 10 órát is ült megszakítás nélkül, de szintén körülbelül egy órányi testmozgást halmozott fel a legtöbb napon.

Az utolsó csoport tagjai a legtöbb napon körülbelül egy órát mozogtak, miközben körülbelül két órával többet mozogtak könnyedén, mint a harmadik csoport tagjai.

Amikor a kutatók a csoportokat összevetették az emberek jelenlegi egészségügyi adataival, az első csoportba soroltaknak volt a legrosszabb a vércukorszintjük, a testzsírszázalékuk és a koleszterinszintjük.

A többi csoport (vagyis akik több, mint 30 perc mozgást végeztek egy nap) mind jobb egészségügyi állapotban volt. Ehhez az állításhoz figyelembe vettek olyan egyéb tényezőket is, mint az alvás, a dohányzás vagy a jövedelem.

A tanulmány alapján elmondható, hogy a tipikusan ülőmunkát végző emberek már azzal is jobb egészségi állapotba kerülhetnek, ha óránként felállnak és sétálnak néhány percet a szokásos napi testmozgásukon felül.